Több mint 600 fogyatékossággal élő ember már megkapta a gépkocsiszerzési támogatást az új rendszerben, közülük 350-en új autót tudtak vásárolni – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális államtitkára szombaton egy budai Suzuki-márkakereskedésben tartott sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón több érintett érdek-képviseleti szervezet képviselője arról beszélt, jelentősen megkönnyíti az életüket, hogy tagjaik jó minőségű gépkocsikhoz juthatnak. A sajtótájékoztató után a média jelenlétében több új Suzukit is átadtak, mások mellett Hegedűs Lajosnak, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökének. (Hegedűs úr, ezek után epedve várjuk a sorstársak markáns érdekképviseletét e témában!)
Eddig a kormányzati sikerpropaganda. És most egy kicsit nézzünk a számok mögé: mire is oly büszke Soltész szociális államtitkár? A 600 átadott autóra, aminek csupán alig több, mint a fele új? Miközben mintegy 1700-an szerettek volna autóhoz jutni ? Tehát a KÉTHARMAD hoppon maradt.
Ez lenne az a hatalmas siker, amivel tele kell kürtölni a sajtót?
Vagy talán a támogatásra fordított mintegy félmilliárd forintra (a hivatalos adatok szerint 2012-ben erre a célra egymilliárd forintot különített el a kormányzat.)? De a mostani diadalittas bejelentés szerint valamiért ezt a keretet sem sikerült az érintettek – a korábbi évekhez képest jelentősen kibővített körének – lehívni. Vajon miért?
Ehhez képest a sokat és joggal kritizált régi rendszer a rugalmasság netovábbja. Az a rendszer, ahol egy kérelmező ugyan csupán 300 ezer forint kedvezményhez juthatott hozzá, de azt nem csak a „mi autónkra” fordíthatta, nem kellett hozzá kötelezően (!) eladósodnia, és ami a lényeg: párszáz autó megszerzésének lehetőségét senki nem hazudta hatalmas sikernek. Ugyanis 2001-ben még azt kritizálta a sajtó, hogy „csak minden hetedik évben lehet autóvásárlási támogatást kérvényezni, viszont léteznek még olyan 1991-92-es (!) igények is, amelyek teljesítése tíz év múltán is csak folyamatban van, mivel a költségvetés évente összesen négymilliárd forintot költ közlekedési támogatásokra (szerzési, átalakítási és autóhasználati címen), így a hatvanötezer várományos közül idén is jó, ha öt-hatezer jogosult gépjárművásárlását tudják támogatni.”
Még egyszer a számok:
2001 előtt | 2013 |
"csak” 5-6 ezer db/év | körülbelül 600 db/év |
négymilliárd ft/év | (elvileg) egymilliárd (gyakorlatilag) félmilliárd ft |
A kormányzati propaganda szöveg mellé egyébként a MEOSZ-vezetők hozzáállása abszolút felnő. Cinizmusuk nem ismer határokat, a lényeg, hogy nekik minden szép és jó legyen, a rokkant (kis)emberek meg le vannak...
A kedvencem a témában dr. Derera Mihály úr örökbecsű bon mot-ja: „Most is csak azt mondom: aki jómódú és nem kerekesszékes, vágjon bele. A többiek: csak óvatosan!"