Bizonyára jónéhány olvasó kitalálta, hogy a cím a szülésre céloz (vagy NER-kompatibilisebb megfogalmazásban a nemzet gyarapítására). Mert a politikusainknak ez bizony nagyon fontos dolog, szokták is olykor-olykor emlegetni, hogy „fogy a magyar”. Lássuk, mit is tesznek érte, hogy ne fogyjon? Fizetős bölcsődék...nem, ez nem jó. Esetleg bőkezű családtámogatás? Hát ez így azért barokkos túlzás, mindenesetre az is tény, hogy a tervezett segélyplafon is abba az irányba mutat, hogy az ilyen támogatásokhoz képest a gyerekszülés egész jól fizető „elfoglaltság” lehet.
Az lehet, de nem ám csak úgy bárkinek...mert ha az ember lánya történetesen hendikeppel indul, például vak, esetleg mozgássérült...nos, akkor biztos lehet benne, hogyha gyerekvállalásra adja a fejét, nem csak a környezete rosszallásával vagy jobb esetben értetlenségével kell majd megküzdenie, hanem az sem segíti majd őt, hogy ami (gyakorlatilag) minden más anyának jár, az neki nem teljesen. Ennek oka, mint az az emberi erőforrás minisztériumtól kapott tájékoztatásból kiderül „kötelező egészségbiztosításról szóló törvény szerint nem jogosult gyermekgondozási díjra az a szülő, aki más rendszeres pénzellátásban részesül. A rokkantsági ellátás rendszeres pénzellátásnak minősül, ezért a gyermekgondozási díj megállapítására nincs lehetőség.”
A többi juttatás sem egyszerű eset: van, amelyikhez kell meghatározott idejű munkaviszony (TGYÁS), és van amelyik kifejezetten akkor jár, ha nincs a fogyatékkal élőnek munkaviszonya (GYES). Ahol teljes az esélyegyenlőség, az a családi pótlék és az anyasági támogatás.
Meg az is teljesen egyforma, hogy könnyű kirúgni a kisgyerekes anyákat. Azokat az anyákat, akik minden igyekezetükkel rajta voltak a „nemzetstratégiai ügyön”....
****
A helyzet pedig immár két éve változatlan, bár úgy tűnik, valakinek végre feltűnt a probléma rajtunk kívül másoknak is.
